"Lenni vagy nem lenni, ez a kérdés, lenni, vagy nem lenni, ez a kérdés. ) Hamlet monológjának vagy monológjának első mondata a Hamlet című darabban. Hamlet, Dánia hercege 1603 körül írta William Shakespeare (1564-1616) angol drámaíró.

Ez a mondat az emberi tapasztalat lényegi kérdését képviseli, amelyet az akarat és a valóság között felmerülő feszültségek nyugtalanítanak, így az élet és a halál megfontolandó lehetőséggé válik.

Az irodalomban és a drámairodalomban univerzális hivatkozási alappá vált mondat arra invitál, hogy feltegyük magunknak a kérdést: mi az a mély jelentés, amit rejt? Mi teszi ezt a mondatot és a monológot, amelybe beillesztették, ilyen fontos diskurzussá? Hogyan értelmezhetjük a "lenni vagy nem lenni, ez a kérdés" mondatot?

Monológ Lenni vagy nem lenni, ez a kérdés ( Hamlet )

Lenni vagy nem lenni, ez a kérdés.

Mi a szellem legméltóbb cselekedete,

elszenvedni az igazságtalan szerencse szúró lövéseit,

vagy szembeszállni a csapások áradatával,

és merész ellenállással véget vetni nekik?

Meghalni annyi, mint aludni. Nincs többé?

És egy álom által azt fogjuk mondani, hogy a nyomorúságoknak vége.

és fájdalmak számolatlanul,

gyenge természetünk öröksége?

Ez egy olyan kifejezés, amelyet buzgón kellene kérnünk.

Meghalni annyi, mint aludni... és talán álmodni.

Igen, és itt látod a nagy akadályt,

mert figyelembe véve, hogy az álmok

előfordulhat a sír csendjében,

amikor már elhagytuk ezt a halandó tekercset,

nagyon erős ok a leállásra.

Ez az a megfontolás, ami miatt boldogtalanságunk olyan hosszúra nyúlik.

Ki, ha ez nem így lenne, elviselné a bíróságok lassúságát,

az alkalmazottak szemtelensége,

a pacífico által elkövetett visszaéléseket

a legméltatlanabb emberek érdemei,

a rosszul fizetett szerelem gyötrelmei,

a sérülések és az életkor okozta bajok,

a zsarnokok erőszakossága,

a büszkék megvetése?

Amikor a szenvedő,

csak egy tőrrel tudta elérni a nyugalmát.

Ki bírná elviselni ezt az elnyomást, izzadtságot,

nyögve a bosszantó élet súlya alatt.

ha nem lenne az a félelem, hogy van valami a halálon túl...

(az az ismeretlen ország, amelynek határairól senki sem fordul vissza)

kételyekkel vagyunk terhesek

és elszenvedjük a minket körülvevő gonoszságokat;

ahelyett, hogy mások után kutatnánk, akikről nincs biztos tudásunk?

Ez az előrelátás mindannyiunkat gyávává tesz,

így a bátorság természetes festése gyengül.

az óvatosság halvány lakkjaival,

a legfontosabb vállalatok

pusztán ezen megfontolás alapján továbblépnek,

nem hajtják végre, és hiábavaló tervekre redukálódnak.

De... a gyönyörű Ophelia! Vicces kislány,

Remélem, hogy hiányosságaimról nem feledkeznek meg imáitokban.

Hamlet: III. felvonás, 1. jelenet.

William Shakespeare

A monológ elemzése

A monológ, amely a "Lenni vagy nem lenni, ez a kérdés" mondattal kezdődik, a harmadik felvonás első jelenetében található. Hamlet: Dánia hercege és annak a belső konfliktusnak a következménye, amelyet a szereplő a végzetes események és az őt támadó kétségek miatt érez.

Drámai-szcenikai kontextus

Pedro Américo: Hamlet látomása . 1893. Olaj, vászon. 170 x 95 cm. Pinacoteca de Sao Paulo, Brazília.

Hamlet herceget, a néhai dán király és felesége, Gertrúd fiát meglátogatja apja szelleme, aki figyelmezteti, hogy apját Claudius, a király testvére meggyilkolta. A szellem azt követeli, hogy Hamlet Claudius meggyilkolásával álljon bosszút a haláláért. Mintha ez nem lenne elég, alig két hónappal a gyilkosság után Claudius feleségül veszi Gertrúd királynét, ami elfogadhatatlan.az ifjú hercegnek.

Hamlet gondolataiba azonban kétségek kerítik hatalmukba: vajon ő valóban látta az apja szellemét, vagy csak a képzelete szülte? Ha igen, akkor mi a teendő? Megbosszulja apját, és maga is gyilkossá válik. Vajon méltóságteljesebb-e a saját halálát előidézni, mint ölni, vagy méltóságteljesebb-e ölni, mint meghalni?

A herceg egy szörnyű dilemmával szembesül, amely végigvonul az egész darabon: mi értelme és célja van az életnek, ha az ember ilyen sorscsapásokon megy keresztül? Mi az élet értelme, ha az ember lealacsonyodik? Hamlet itt mondja el a híres monológot.

A kor kulturális kontextusa

Hamlet híres monológja és különösen a "Lenni vagy nem lenni, ez a kérdés" mondat kifejezi az emberi lét dilemmatikus értelmét, az élet, a halál, a végtelenség, a hagyomány és az értelem szorongásait, amelyek az ember sajátjai. 16. századi érzékenység félúton a reneszánsz magabiztossága és a horror vacui a barokk.

Juan Manuel Rodríguez a műhöz írt bevezető tanulmányában megállapítja, hogy:

Hamlet egy XVI. századi herceg, akit a kedvezőtlen körülmények brutális sokkja és humanista eszméi elidegenítenek és elidegenítenek (...) Hamlet feltételezi, hogy mielőtt herceg lenne, mindenekelőtt embernek, barátnak kell lennie. Ezeknek az új értékeknek ellentmondanak a körülmények, amelyek között él. A szellem bosszút követel, de a bosszú és az intrika nem más, mint visszatérésa hagyományokhoz, a szemet szemért, fogat fogért visszatérés.

Kérdésével Hamlet teret ad a színházban annak az alapvető humanista drámának, amelyet Shakespeare korában fedeztek fel: az ember több, mint az a szerep, amelyre a történelem fonalai "rendelték". Az ember elgondolkodhat sorsáról. Vajon Hamlet valóban megteszi ezt, vagy megmarad a kétségek csapdájában?

A kérdés nemcsak ontológiai, hanem etikai is, ezért halogatja a bosszút az utolsó pillanatig. A valóságban Hamlet mindig két mély impulzus között ingadozik: a bosszúvágy és az önuralom szükségessége között. Máskülönben a kérdés nem is létezne. Amit Hamlet nem mer racionálisan eldönteni, az a történelem elkerülhetetlen fordulataként támad rá.

Hagyomány és modernitás, ész és őrület, szenvedély és lelkiismeret - ez csak néhány a kérdések közül, amelyek bekúsznak Shakespeare monológjába. Mindezen polaritások közepette a "Lenni vagy nem lenni, ez a kérdés" sarkalatos kérdést testesít meg: önbizalomhiány az öntudatos egyén születésének jele.

Hamlet: az emberi tudat egzisztenciális kételyei

Lenni vagy nem lenni, lenni vagy nem lenni - ez az emberi tapasztalat alapvető kérdése, amely, amikor az értékek és a valóság konfliktusba kerülnek, a valóságot zselés, lélegzetelhetetlen párazuhataggá teszi, és az ember önmagát egy apró, irány és cél nélküli részecskének érzékeli.

A kétség és a határozatlanság az, ami a színpadra szólított. A kétség és a határozatlanság az egyetemes emberi élet egy bizonyos pontján megjelenik, hogy aztán a lelkiismeret vizsgálata előtt rövid pillanatokra felfüggesztődjön.

A bosszú szörnyű lehetőségével szemben maga a halál is jobb sorsnak tűnik, mint az élet. Hamlet számára a halál álomnak tűnik, az élet rémálomnak. A monológ tovább halad: a lelkiismeretet állítja a vádlottak padjára. A lelkiismeret a gyávaság igazolásának tűnik az egyetlen méltónak tűnő kiút előtt: inkább meghalni, mint ölni; inkább örök álom, mint értelmetlen szenvedés.

Vajon ez az élet, amit élünk, van-e valami más a Kaszás ajtaja mögött? Ez a kétség, ez a hipotézis, amely megkérdőjelezi a lélek lehetséges sorsát, amikor átmegy a halálon, úgy hat, mint egy szög, amely a fához rögzíti a menekülő fátylat.

Ha ez így van, akkor nem csak ebben a világban építjük a sorsunkat, hanem a következőben is. A halál küszöbét átlépve a rosszabb sors tudatában megáll az, aki megvetendőnek tartja a saját életét.

A lelkiismeret a gyávák cselszövése, vagy az öngyilkosság az igazi gyávaság? És ha a halál után csak nagyobb szenvedés vár, mi értelme lenne azt előidézni? Az egzisztenciális kétség, az érzelmi megpróbáltatások megbénítják a jellemet.

Ezekkel a kérdésekkel szemben az emberek felteszik maguknak a kérdést, hogy kik ők és mit jelentenek. legyen Az identitás és a létezés vitatható, igyekeznek újrakonfigurálni magukat, újraértelmezni magukat, értelmet találni az események menetében.

Mel Gibson Hamlet monológja

Megosztjuk itt a Mel Gibson által játszott Hamlet monológját a filmben. Hamlet Franco Zefirelli rendezésében 1990-ben.

Hivatkozások

• Rodríguez, Juan Manuel: Bevezető tanulmány, in Hamlet, Dánia hercege / Rómeó és Júlia Antares Collection. Ecuador: Libresa. n/d.