Machu Picchu, ami kecsua nyelven azt jelenti, hogy "Öreg hegy", a mai elnevezése egy ősi inka városnak, amely az azonos nevű hegy tetején található. Ez a hegy egy összetett építészeti és mérnöki alkotás otthona. Bár az egyik legcsodáltabb turisztikai célpont, Machu Picchu romjai továbbra is rejtélyeket rejtenek, amelyek rabul ejtik a kutatókat és a kíváncsiakat.

Miért és miként építhettek az inkák egy ilyen magas és távoli helyen várost? Hogyan tudtak ilyesmit megvalósítani anélkül, hogy ismerték volna a kereket vagy rendelkeztek volna fémszerszámokkal? Miért nem említették a spanyolok ezt a várost az útinaplóikban? És miért nem rombolták le, mint más prekolumbián emlékműveket?

A helyszín: a szent táj

Machu Picchu városának felépítése hatalmas mérnöki kihívást jelentett, mivel a szent hegy tetején helyezkedik el, ami az ókorban ötnapos utazást igényelt.

Az igazi problémát azonban nem a magasság jelentette, hanem az, hogy két jelentős szeizmikus törésvonal közepén feküdt, és mintha ez nem lenne elég, a nagy esőzések miatt állandó földcsuszamlások keletkeztek a környéken. Miért ragaszkodott tehát Pachacútec inka császár ahhoz, hogy a várost ott helyezzék el?

Nézzük meg a választás okait. Gyakorlati szempontból a helyszínnek egy vízforrás és egy gránitlelőhely kedvezett, amelyből bányásztak. De ezek nem voltak elégséges motivációk.

Egyes kutatók ezt az ún. a szent táj elmélete Spanyol tanúvallomások szerint az inkák a Napot, a Vizet és a Hegyeket igazi istenekként tisztelték, és úgy hitték, hogy az isteni természet szemlélése bizonyos ajándékokat ad át nekik, vagy mindenesetre megerősíti őket.

Nézze meg ezt a videót, hogy megnézze a fény hatását a Machu Picchu helyszínén:

Ha a hegy egy általuk imádott hegykomplexum közepén állt, és ráadásul a szent Urubamba folyó is mellette folyt, minden érthetőbbé válik: a Machu Picchu szent jelentőséggel bírt.

A teraszok

A várost nem kezdték el felülről építeni, mivel ez földcsuszamlásokhoz vezetett volna. Az első mérnöki kihívás az volt, hogy szilárd és stabil támasztékot biztosítsanak a városnak, és hogy termőfölddel lássák el, mivel messze volt a vidéktől. Az inka mérnökök olyan teraszrendszert dolgoztak ki, amely két funkciót töltött be: az egyik szerkezeti, a másik mezőgazdasági.

Ahogy az várható volt, az első felhasználás szerkezeti jellegű volt. A kőművesek a teraszok segítségével vízelvezető rendszer kiépítésével kezdték, amelynek feladata az volt, hogy az esők által kapott vizet a talajba juttassa, megakadályozva a felszíni terep erózióját.

Ezeket a teraszokat a következő rétegrendszerrel építették: az alapot egy réteg nagy kövekből, erre egy réteg kavics, majd egy réteg homok, végül egy réteg mulcsréteg alkotja. Ez a rendszer lehetővé tette az esővíz felszívását és szabályozását.

Az építkezés alátámasztására a hegy lábától kezdték el építeni ezeket a teraszokat, és fokozatosan lépcsőfokokat építettek a csúcsra.

A teraszokat szántóföldként is használták, hogy megkönnyítsék a földművelést ezen a meredek hegyen. Így a teraszokba rendezett kis földrészletek lehetővé tették a kukorica termesztését, amely a Machu Picchu Picchu fő tápláléka volt.

Szökőkutak és vízfolyások

Miután a szerkezeti alapot megoldották, az inka mérnökök szökőkutak és csatornák rendszerét hozták létre. A szökőkutakat az egész városban elosztották, és a természetes hegyi forrás táplálta őket. Az első szökőkút a császár házában volt elhelyezve, hogy garantálja a tisztaságot.

A több mint száz csatornából álló csatornarendszer egy központi térre vezette a vizet, amely alatt egy speciális teraszt építettek, amely alá egy réteg mulcsot, egy réteg homokot és egy réteg gránitsziklát helyeztek el, valószínűleg a kőbányák maradványaiból.

Építészet: templomok, épületek és technikák

Az inka császár, Pachacútec, azaz "aki újjáteremti a világot" volt az, aki ezt a mérnöki csodát kitalálta és megrendelte. A hely szándékairól és használatáról azonban még mindig nincsenek meggyőző információk, csak a régészeti leleteken alapuló értelmezések.

Machu Picchu városában legalább 200 szögletes sziklából készült építészeti építmény található. Szobrok azonban nincsenek. Ez a város 300 és 1000 embernek adott otthont. Nem fallal körülvett város, így a katonai használat kizárt. De az biztos, hogy ez a város egy a császár hatalmának nyilvános megnyilvánulása Ez lenne az első funkciója: a hódító Pachacútec diadalának megemlékezése.

A Nap temploma.

Így két lehetőség marad, amelyek nem mondanak ellent egymásnak: a városnak vallási funkciója volt, és egyúttal pihenést biztosított a császár és látogatói számára. Ezek a hipotézisek két bizonyítékból erednek: a templomok jelenlétéből és a különböző csontvázak felfedezéséből.

A csontvázak tanulmányozásából kiderült, hogy Machu Picchut nem a munkásosztály lakta, akiket kényszermunkának vetettek alá, hanem a királyi szükségleteket ellátó szolgák osztálya.

Kondor csoport, figyeljük meg, hogy a két csiszolatlan kő V alakot alkot, amely egy kinyújtott szárnyra emlékeztet, míg a földre faragott darab egy csőrre hasonlít.

De érdemes megjegyezni, hogy emellett, a császárt igazi bálványként imádták. Valójában a Corpus Christi körmenet, amelyet ma Cuzcóban ünnepelnek, az inka ünnep keresztényesítése, amely a császár mumifikálódott testét vitte. Éppen ezért Machu Picchuban kukoricát termesztettek, amely a hatalom felsőbb rétegei számára fenntartott étel volt, az isteni képmása.

Így a lakóházakon kívül a következő épületek találhatók ebben az inka városban:

1. A három ablak temploma.
2. A Nap temploma: egy szikla, amely a napforduló idején kivilágít.
3. A kondor csoport, amely a faragott padlóról és a kőből készült szárnyakról kapta a nevét.
4. Pilar Intihuatana.

Inka falazat

A három ablakos templom, homlokzata az inka falazási technikát mutatja.

Az alapnál teraszok használata is látható.

A Machu Picchu összes épülete olyan technikával épült, amely még ma is meglepi a mérnököket: az inka falazat sajátossága, hogy habarcs nélkül garantálja az építmény stabilitását.

A technika a következőkből állt: először a kőfejtőből egyfajta nyakat alakítottak ki a tömbben, hogy megkönnyítsék a törést. Nagy kőtömbökkel közvetlenül a területre kalapáltak. Ezután kisebb tömbökkel simították el a felületet.

A sziklát ezután rönkök segítségével vagy sáron a helyszínre szállították. Ott a sziklát a helyére emelték, először egy ékkel, hogy a szöget kiegyenlítsék. Az éket pontos ütéssel eltávolították, és miután a szikla a helyén volt, a helyszínen modellezték, hogy illeszkedjen a szomszédos sziklákhoz.

A szent Intihuatana oszlop

Intihuatana szent oszlop ("ahol a nap van kötve").

A Machu Picchu műemlékei közül egy érdemel különös figyelmet: az Inti Huatana vagy Intihuatana szent oszlop, amely kifejezés azt jelenti, hogy "ahol a nap kikötött".

Úgy vélik, hogy ez egy csillagászati naptár lehetett. Ez a monolit több szempontból is meglepő: a legmagasabb ponton, a város közepén és az egész táj középpontjában található; a négy égtáj és a négy hegyi isten, azaz a régió négy csúcsa szerint is igazodik.

Ezen az oszlopon kívül a várost más faragott oszlopok veszik körül, a város határait kijelölő oszlopok, amelyeket szintén szent ikonoknak szántak.

Az inkák rövid története Machu Picchuban

Az inka hadsereg (illusztráció) Szerző: Miguel Vera León.

Az inka birodalom a Kr. u. 15. század közepén, konkrétan 1440 körül szilárdult meg a Tahuantisuyo első inkájaként ismert Pachacutec hódításainak eredményeként a Picchu-szakadék felett. A területet korábban Cuzco más kultúrái, konkrétan Vilcabamba és a Szent Völgy foglalták el.

Cuzcói uralkodása alatt Pachacutec elrendelte Machu Picchu városának felépítését, amely 50 év alatt készült el. Halála után a birodalmat és természetesen a várost is Tupac Yupanqui, majd Huayna Capac vette át.

A 16. századra azonban az inkákat három olyan csapás érte, amely megváltoztatta történelmüket: a himlő elterjedése, az inka polgárháború 1531 körül, és végül az 1534-ben kezdődő spanyol invázió.

Bár a spanyol dokumentumforrásokban nem találunk beszámolót Machu Picchu városáról, tudjuk, hogy a spanyolok tudtak a létezéséről, mivel a városban maradt telepesek adót fizettek. Lehetséges azonban, hogy nem látogatták meg.

Mint látható, az inka birodalom nem tartott túl sokáig, mindössze száz évig uralkodhattak, de ez alatt a 100 év alatt felépült ez a csodálatos város, a mérnöki munka csodája és a kultúra tanúsága.