Tartalomjegyzék
A realizmus a 19. század közepén Franciaországban kialakult művészeti és irodalmi irányzat. Bár a valóság és az élet ábrázolása már korábban is létezett, a kifejezés csak ezután terjedt el a valóság és a mindennapi élet hű ábrázolásán alapuló művészeti mozgalomra.
Lásd még: 34 kihagyhatatlan kortárs mexikói filmAzonban a realizmus koncepció A realizmus egyben az a hajlam is, hogy a dolgokat idealizálás nélkül mutassuk be.
Hasonlóképpen, a realizmus kifejezés a történelem során különböző tudományágak részét képezte, mint például a filozófia és a politika, és későbbi művészeti megnyilvánulások, mint például a filmművészet.
Nézzük meg, mik ezek a realizmus fő jellemzői a 19. században (festészet és irodalom), valamint az ő kulcsfontosságú képviselők másrészt pedig a realizmus más tudományágakban.
Realizmus a művészetben
Mi a realisztikus festészet
Az iparosodás kontextusában a művész tudatára ébredt az iparosodás következményeinek, és vállalta és művein keresztül elítélte az ebből fakadó társadalmi problémákat. A művészet a valóság elítélésének "médiuma".
A realista festészet jellemzői
A realista festészetben a következő sajátosságok tűnnek fel:
- Az iparosítás következményeinek elítélése.
- A romantika menekülési vágyának elvesztése, hogy a figyelmet az objektív valóságra és a jelenre irányítsa.
- A művekben gyakori téma a nyomasztó munkától összezavarodott ember.
A realista festészet képviselői
A francia realizmus fő képviselői a festészetben Daumier, Courbet és Millet.
Honoré Daumier (1808-1879)
Francia festő, szobrász és karikaturista volt, aki a 19. századi francia társadalomról írt kritikus és szatirikus műveiről vált ismertté. Daumier litográfiáin a hátrányos helyzetűek, a munkásosztály oldalára állt, és konfliktusba került a politikai osztállyal.
Honoré Daumier: A harmadosztályú kocsi Metropolitan Museum of Art, New York, 1864.
Gustave Courbet (1819-1877)
Franciaországban született, és a realizmus vezető képviselője volt. Műveinek leggyakrabban visszatérő témái a mindennapi élethez kapcsolódtak: a munkás és munkája, a város és utcái, a nők és a halál.
Gustave Courbet: Temetés Ornansban Musée d'Orsay, Párizs, 1849.
Jean-François Millet (1814-1875)
Szerény parasztcsaládból származott, és a természet és a táj olyan elemek, amelyek jelen voltak műveiben, amelyekben a parasztok és az egyszerű emberek életét ábrázolta egy nehéz munkanapon.
Lásd még: Fernando Pessoa: 10 alapvető vers elemzése és magyarázata
Jean-François Millet: A begyűjtők Musée d'Orsay, Párizs, 1857.
Irodalmi realizmus
A realizmus a 19. század második felében Franciaországban megjelenő irodalomban is megnyilvánult. Azt lehet mondani, hogy az irodalmi realizmus a romantikával való szakítás egyik formájaként jelenik meg: a valóság ábrázolása a szentimentalizmussal és a kitéréssel szemben. Az irodalmi realizmus fő jellemzői:
- A művek tematikus hűsége a valósághoz.
- A fantasy irodalommal szembeni ellenállás.
- Elítéli és bírálja a kor társadalmi problémáit.
- A valóság megfigyelése alapvető pillére a konfliktusok leírásának és az olvasónak való részletes közvetítésének.
- A regény ebben az időszakban vált a műfaj par excellence műfajává.